A mesterséges intelligencia (AI) a modern televíziókban és okostelefonokban elválaszthatatlan része lett a marketingnek, de valódi képességeit gyakran túlozzák el. Valójában ezek az eszközök nem tartalmaznak teljes értékű mesterséges intelligenciát. A legtöbb funkció „intelligenciája” a gyártók által kifejlesztett algoritmusok és a szerverek számítási kapacitásának használatában rejlik, amelyeket a felhasználói élmény javítására alkalmaznak. Nézzük meg, mit is jelent valójában ez a kifejezés.
Okostelefonok
A mesterséges intelligenciát a modern okostelefonok az alábbi feladatok elvégzésére használják:
- Fotózás: A képminőség javítása, a fényképek valós idejű feldolgozása, és a fényképezési körülményekhez igazodó beállítások módosítása. Ez nem „mágikus AI”, hanem beépített képfeldolgozó programok. Ritka esetekben, amikor nagyobb számítási teljesítményre van szükség, a fényképek a cég szervereire kerülnek feldolgozásra, majd visszaküldik azokat a felhasználónak.
- Hangalapú asszisztensek: Siri, Google Assistant és más asszisztensek segítenek feladatok elvégzésében, információk keresésében és az eszköz vezérlésében. Az okostelefon ebben az esetben egyszerűen egy felület, amely az AI rendszerekkel kommunikál, amelyek egy szerveren futnak.
- Teljesítményoptimalizálás: Az AI elemzi, mely alkalmazásokat használja a leggyakrabban, és erőforrásokat oszt ki a teljesítmény javítása és az energia megtakarítása érdekében. Ez a funkció már évek óta létezik az okostelefonokban, és lényegében egy egyszerű program, amely alkalmazkodik a felhasználói szokásokhoz.
- Biztonság: Az arcfelismerés és az ujjlenyomat-azonosítás gyakran az AI elemeként van említve, de valójában ezek az algoritmusok azonosítják, nem pedig valódi mesterséges intelligenciát alkalmaznak.
- Személyre szabás: A tartalom- és alkalmazásajánlások a felhasználói viselkedés elemzésén alapulnak. Ez javítja a felhasználói élményt, de nem jelenti azt, hogy a készülék önálló intelligenciával rendelkezne.
Televíziók
Az AI a televíziókban talán a legszembetűnőbb példája a marketingstratégiáknak. A gyártók azt állítják, hogy AI processzorokkal rendelkeznek, de valójában ezek a technológiák nagyrészt csak olyan algoritmusok, amelyek meghatározott feladatokat végeznek el:
- Képjavítás: A fényerő, a kontraszt és a színkiegyenlítés beállítása, valamint a szobai világításhoz való alkalmazkodás – ez nem az AI eredménye, hanem előre beállított sablonok.
- Hangfeldolgozás: A hang optimalizálása a jobb hallgatási élmény érdekében, például a párbeszédek kiemelése vagy a szoba akusztikájához való alkalmazkodás – ehhez nincs szükség AI-ra, csak hangfeldolgozó algoritmusokra.
- Tartalomajánlások: A nézői preferenciák elemzése és új filmek vagy csatornák ajánlása – ismét, ez algoritmusok eredménye, nem egy olyan intelligens rendszeré, amely képes önálló tanulásra.
- Vezérlés hanggal: Beépített hangalapú asszisztensek, mint a Google Assistant, Amazon Alexa és mások, lehetővé teszik a televízió és a csatlakoztatott eszközök vezérlését. Azonban a televízió maga nem használ mesterséges intelligenciát a döntéshozatalhoz; csupán végrehajtja a parancsokat.
Mi az igazság és mi a marketing?
- Igazság: Az AI valóban létezik, de a legtöbb esetben szerepe a funkcionalitás és a felhasználói interakció javítására korlátozódik. A televíziókban és okostelefonokban alkalmazott gépi tanulási algoritmusok nem tekinthetők valódi AI-nak, mivel nem „tanítják” meg az eszközt, hanem előre beállított sablonokat használnak a beállítások módosítására.
- Marketing: Néhány vállalat még az egyszerű algoritmusokat is „AI”-nak nevezi, hogy innovációnak tűnjenek, és kiemelkedjenek a piacon. A valódi AI olyan rendszerekre utal, amelyek képesek tanulni és adatokat alapján döntéseket hozni, de jelenleg a legtöbb eszköz csupán előre beállított algoritmusokat használ, és képességeik nem olyan lenyűgözőek, mint ahogy a marketingesek szeretnék, hogy higgyük.
Ezért a mesterséges intelligencia a modern eszközökben nem csoda, hanem egy fejlett technológia, amely megkönnyíti a kapcsolódást a kütyükkel, és javítja a felhasználói élményt. Az AI-t mint forradalmi vagy „varázslatos” dolgot szemlélni inkább marketingfogás, mintsem valóság.
