A Digital Living Network Alliance (DLNA) egy non-profit szervezet, amely interoperabilitási irányelveket dolgoz ki a digitális médiafájlok megosztására az otthoni hálózaton lévő eszközök között. A 2003-ban alapított DLNA elsődleges célja, hogy megkönnyítse a zökkenőmentes kommunikációt és tartalommegosztást különböző elektronikus eszközök, köztük televíziók, számítógépek, okostelefonok és egyéb multimédiás eszközök között.
Hogyan kell használni a DLNA-t?
A DLNA helyi hálózaton belül működik, és ugyanabból a készletből származó IP-című eszközöket igényel, jellemzően helyi alhálózaton belül, például 192.168.1.10 és 192.168.1.20. Protokollkészletként működik, amely megkönnyíti az információátvitelt a kompatibilis eszközök között.
A DLNA-kompatibilis eszközök három különböző kategóriába sorolhatók:
- Otthoni hálózati eszközök (HND): Ez a kategória az otthoni használatra tervezett termékek széles skáláját öleli fel, beleértve a hálózati tárolókat, audio- és videolejátszókat, televíziókat, zenei központokat és nyomtatókat. A HND-ket a támogatott funkcióik alapján tovább osztályozzák:
- Digitális médiaszerverek (DMS): digitális médiatartalom tárolására és megosztására alkalmas eszközök.
- Digitális médialejátszók (DMP): digitális médiatartalom lejátszására tervezett eszközök.
- Digitális médiavezérlők (DMC): Olyan eszközök, amelyek vezérlik a digitális média lejátszását és megosztását.
- Digital Media Renderers (DMR): digitális médiatartalmat renderelő és megjelenítő eszközök.
- Mobile Handheld Devices (MHD): Ez a kategória magában foglalja a hordozható eszközöket, például mobiltelefonokat, hordozható lejátszókat, kézi számítógépeket és fotó-/videokamerákat, amelyek alkalmasak a médiatárolókról információ továbbítására és fogadására. Az MHD-n belüli funkcionális osztályok a következők:
- Mobil digitális médiaszerverek (M-DMS): Mobil digitális médiaszerverként szolgáló eszközök.
- Mobil digitális médialejátszók (M-DMP): Digitális médiatartalmak útközbeni lejátszására tervezett eszközök.
- Mobil digitális média letöltők (M-DMD): digitális médiatartalom letöltését elősegítő eszközök.
- Mobil digitális médiafeltöltők (M-DMU): digitális médiatartalom feltöltését lehetővé tevő eszközök.
- Mobil digitális médiavezérlők (M-DMC): A digitális média lejátszását vezérlő eszközök.
- Otthoni együttműködési eszközök (HID): Ez a kategória magában foglalja azokat a berendezéseket, amelyek további kommunikációs szabványokat támogatnak és adatformátumokat konvertálnak. A HID-eszközök kulcsfontosságú szerepet játszanak a kompatibilitás biztosításában a különböző technológiák között az otthoni hálózaton belül, hozzájárulva a zökkenőmentes adatcseréhez.
A DLNA technológia leegyszerűsíti a helyi hálózaton belüli médiamegosztást egy kijelölt szerveren keresztül, jellemzően egy speciális programot futtató számítógépen. A szerver átvizsgálja a helyi hálózatot, hogy felderítse a DLNA-kompatibilis alkalmazásokkal felszerelt eszközöket. Az egységes hálózat akkor jön létre, ha egy kompatibilis eszköz válaszol a szerver kérdésére.
A kiszolgálón lévő fájlok eléréséhez és megtekintéséhez egy másik eszközön, például tévén, a felhasználók aktiválhatnak olyan funkciókat, mint a „Médiamegosztás” vagy a „DLNA-kiszolgáló”. Ez lehetővé teszi a helyi hálózaton tárolt videók zökkenőmentes megtekintését közvetlenül a TV képernyőjén. A DLNA megkönnyíti a médiatartalmak megosztásának és élvezetének egyszerű folyamatát az ugyanazon a hálózaton belüli összekapcsolt eszközök között.
A DLNA fejlődése és napfogyatkozása: átmeneti időszak az otthoni szórakoztatásban
A 2010 körüli okostévék megjelenése által bevezetett korszakban a DLNA technológia széles körben elterjedt, forradalmasítva az emberek médiatartalmak elérését és megosztását. Hagyományosan az emberek a videókat flash meghajtókra rögzítették, vagy a számítógépeket HDMI-n keresztül TV-hez csatlakoztatták a lejátszáshoz. A DLNA megjelenése az okostévékben kiküszöbölte ezeket a kellemetlenségeket, és zökkenőmentes megoldást kínál a média helyi hálózatokon keresztüli megosztására, különösen számítógépről tévére.
Ez azonban 2016-ban megváltozott a streaming szolgáltatások megjelenésével. Az okostévék alkalmazásain keresztül a tartalom hatalmas könyvtárának online elérésének kényelme háttérbe szorította a helyi médiatárolás és a DLNA-funkciók szükségességét. Miért töltsünk le filmet vagy vegyünk egy fizikai lemezt, ha a streamelés megfizethetőbbé válik?
Az olyan technológiák megjelenése, mint a Google Chromecast és az Apple AirPlay, tovább gyorsította a DLNA hanyatlását. A felhasználók egy kattintással azonnal streamelhettek tartalmat eszközeikről tévéjükre, így feleslegessé vált a médiaszerver-programok telepítése. A DLNA-korszak, amely egykor áthidalta a szakadékot az otthoni szórakoztatás terén, fokozatosan elhalványult, ahogy az élő közvetítés kényelme és közvetlensége átvette a hatalmat.
Mi az a DLNA-kompatibilis TV?
A DLNA Alliance azt állítja, hogy több mint 4 milliárd eszköz kapott DLNA-tanúsítványt, ami tükrözi a tanúsított eszközök összesített gyártási mennyiségét. Ezeknek az eszközöknek a jelenlegi állapotát azonban még nem határozták meg, ugyanis nem tudni, hányan vannak még aktív szolgálatban, és hányan jutottak el hasznos élettartamuk végére, és hányan hevernek a szekrényekben vagy a szeméttelepeken.
Az eszközgyártók elemzése a DLNA-tanúsítvány megszüntetésére irányuló tendenciát mutatott ki :
- Samsung:
- A tévék 2015-ben leállították a DLNA-tanúsítványt.
- A mobileszközök követték a példát 2016-ban.
- Más Samsung készülékek leállították a DLNA-tanúsítványt, többnyire 2013-ban. A Samsung modernebb protokollokra tért át, így a DLNA-támogatás elavulttá vált jelenlegi tévéiben és okostelefonjaikban.
- LG: Bár az LG 2016-ban megszüntette a tévék DLNA-tanúsítványát, a DLNA-kompatibilis tévék egy ideig továbbra is megjelentek.
- Sony: 2017-ben lejárt a Sony tévékre vonatkozó tanúsítása.
- Panasonic: A Panasonic tévék DLNA-tanúsítványa 2019-ben lejárt.
A retrospektív elemzés azt mutatja, hogy a DLNA technológia, amely egykor robusztus megoldás volt, idővel elveszti jelentőségét.