A Digital Living Network Alliance (DLNA) egy nonprofit szervezet, amelyet 2003-ban alapítottak. A DLNA elsődleges célja olyan szabványok kidolgozása volt, amelyek lehetővé teszik a digitális médiafájlok kényelmes megosztását az otthoni hálózaton belüli eszközök között, például televíziók, számítógépek, okostelefonok és egyéb multimédiás berendezések között. Ez a technológia különösen a 2000-es évek végén és a 2010-es évek elején volt jelentős, amikor a televíziók hálózati csatlakozókkal kezdtek megjelenni, lehetővé téve a közvetlen kapcsolódást a helyi hálózatokhoz. Ennek eredményeként a televíziók integrálhatók lettek az otthoni számítógépes hálózatokba, és a videók megtekintése HDMI-kapcsolat nélkül is lehetővé vált.
Hogyan működik a DLNA
A DLNA helyi hálózaton működik, ahol minden eszköznek azonos alhálózatba tartozó IP-címmel kell rendelkeznie (például 192.168.1.10 és 192.168.1.20). Lényegében a DLNA egy protokollkészlet, amelyet arra terveztek, hogy zökkenőmentes kommunikációt biztosítson a hálózaton belüli kompatibilis eszközök között.
A DLNA használatához szerverre van szükség — általában egy számítógépre vagy egy NAS-eszközre (Network Attached Storage), amely speciális szoftvert futtat. A szerver átvizsgálja a helyi hálózatot, és DLNA-kompatibilis eszközöket keres. Amint ilyen eszközöket talál, létrejön egy megosztott médiakörnyezet, amely általában olyan funkciókon keresztül érhető el, mint a „Médiamegosztás” vagy a „DLNA-szerver”.
Ez a beállítás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a számítógépen vagy NAS-on tárolt videókat, fényképeket és egyéb médiafájlokat közvetlenül a televízió képernyőjén tekintsék meg. A kapcsolat IP-címeken keresztül jön létre: a szerver beolvassa a médiafájlokat, és azokat a hálózaton keresztül továbbítja, miközben a televízió felületet biztosít a tartalom böngészéséhez és kiválasztásához.
A DLNA felemelkedése és hanyatlása
A DLNA széles körben elterjedt az okostévék megjelenésével 2010 körül, jelentősen leegyszerűsítve a helyi médiamegosztást. A DLNA előtt a felhasználóknak általában USB-meghajtókra kellett másolniuk a videókat, vagy HDMI-kábellel csatlakoztatniuk a számítógépeket a televízióhoz. A DLNA megszüntette ezeket a kellemetlenségeket azáltal, hogy lehetővé tette a média lejátszását a helyi hálózaton keresztül.
A helyzet azonban 2016 után megváltozott a streaming szolgáltatások gyors növekedésével. Ahogy az okostévék alkalmazásai hatalmas online tartalomkönyvtárakhoz biztosítottak hozzáférést, a helyben tárolt média iránti igény — és ezzel együtt a DLNA jelentősége — csökkenni kezdett.
A DLNA népszerűségének csökkenését tovább gyorsították az olyan technológiák, mint a Google Chromecast és az Apple AirPlay, amelyek lehetővé teszik a tartalom televízióra történő továbbítását egyetlen kattintással, médiaszerver-szoftver beállítása nélkül. Ennek eredményeként a DLNA fokozatosan háttérbe szorult a felhasználóbarátabb streaming technológiákkal szemben.
A DLNA Alliance adatai szerint több mint 4 milliárd eszköz kapott DLNA-tanúsítványt. Ugyanakkor nem világos, hogy ezek közül hány van még aktív használatban, és hány vált elavulttá vagy került leselejtezésre.
Idővel a gyártók elkezdték megszüntetni a DLNA-tanúsítást termékeik esetében:
- A Samsung 2015-ben megszüntette a televíziók, 2016-ban pedig a mobileszközök tanúsítását.
- Az LG 2016-ban fejezte be a televíziók DLNA-tanúsítását, bár DLNA-kompatibilis modellek még egy ideig készültek.
- A Sony 2017-ben szüntette meg a tanúsítást.
- A Panasonic 2019-ben követte a példát.
Összefoglalva elmondható, hogy a DLNA — amely egykor megbízható és széles körben használt megoldás volt a médiamegosztásra — egyre inkább elavulttá vált, mivel a modern streaming technológiák átvették a helyét. Ennek ellenére egyes gyártók továbbra is beépítik a DLNA funkciót készülékeikbe, bár ezt ma már ritkán hangsúlyozzák a korlátozott használat miatt.
DLNA-kompatibilis eszközök kategóriái
| Kategória | Leírás |
|---|---|
| Home Network Devices (HND) | Hálózati tárolóeszközök, audio- és videólejátszók, televíziók, zenei központok, nyomtatók |
| Digital Media Servers (DMS) | Digitális tartalmat tároló és megosztó eszközök |
| Digital Media Players (DMP) | Digitális tartalom lejátszására tervezett eszközök |
| Digital Media Controllers (DMC) | A digitális tartalom lejátszását és megosztását vezérlő eszközök |
| Digital Media Renderers (DMR) | Médiatartalmakat megjelenítő és lejátszó eszközök |
| Mobile Devices (MHD) | Mobiltelefonok, hordozható lejátszók, kéziszámítógépek, fényképező- és videokamerák |
| Mobile Digital Media Servers (M-DMS) | Mobil médiakiszolgálóként működő eszközök |
| Mobile Digital Media Players (M-DMP) | Útközben használható digitális médialejátszók |
| Mobile Digital Media Downloaders (M-DMD) | Digitális tartalom letöltését lehetővé tevő eszközök |
| Mobile Digital Media Uploaders (M-DMU) | Digitális tartalom feltöltésére szolgáló eszközök |
| Mobile Digital Media Controllers (M-DMC) | A digitális tartalom lejátszását irányító eszközök |
| Home Interoperability Devices (HID) | Olyan eszközök, amelyek további kommunikációs szabványokat támogatnak, és adatátalakítással biztosítják a különböző technológiák közötti kompatibilitást |
