A vizuális tartalom fogyasztása során a fekete sávok jelenléte a képernyő tetején, alján vagy oldalán a képarány eltérésének közvetlen következménye. Az uralkodó iparági szabvány, a 16:9, uralja a modern tévéket, amelyek az optimális HD sugárzási és streamelési élményre lettek szabva. Ez eltér a történelmi 4:3-as szabványtól, amely majdnem négyzet alakú képet eredményezett, és gyakran oldalsó fekete sávokat eredményezett a régebbi tartalmaknál.
A rejtély azonban elmélyül a filmes élmények átadásakor. A 21:9-es képarány a mozikban ütközik a 16:9-es normával, ami fekete sávok megjelenéséhez vezet felül és alul, amikor a kortárs filmek díszítik a háztartási tévék képernyőjét. Mi a képarány?
Ha nagy fekete sávokkal találkozik az új TV-készülék képének oldalain, az a tartalom és a tévékészülék képaránya közötti eltérés miatt van.
A W:H-ban kifejezett képarány (szélesség/magasság) a kijelző alakját jelzi. A TV-n azt mutatja, hogy hány egység széles a képernyő minden egység magasságához. Például minden modern TV 16:9-es képarányt használ, ami azt jelzi, hogy 16 szélességi egységenként kilenc magassági egység jut. Nézze meg az alábbi táblázatot:
| Képarány | W-H | Tartalom | Használat |
| 4:3 | 1.33 | SD csatornák | Régi tévék |
| 16:9 | 1.78 | HD csatornák és streaming | Streaming, modern tévék |
| 21:9 | 2.33 | Filmek | A legtöbb színház |
| 14:10 | 1.4 | IMAX film | Néhány színház |
| 19:10 | 1.9 | IMAX filmek | IMAX mozik |
A kortárs tévék mindenütt jelen lévő képaránya 16:9, ami igazodik a filmezési választáshoz a tartalom jelentős részének olyan népszerű streaming platformokon, mint a Netflix, Max és Hulu, valamint a 16-ban sugárzó televíziós csatornák: 9 formátumban.
A filmes terület azonban eltér ettől a normától. Az általában 21:9-es képarányban készült filmek, amelyeket a mozik nagy képernyőjére terveztek, kihívást jelentenek, ha 16:9-es tévén nézik őket. Az így létrejövő vízszintes fekete sávok a filmes kép felett és alatt – ez a gyakorlat az úgynevezett letterbox – gyakorlatias megoldást jelentenek az átfogóbb formátumhoz.
A retrospektív objektív más tájat tár elénk. A régebbi tévéműsorok, különösen a 2000-es évek közepe előtt készültek, a 4:3-as képarány keretein belül készültek, és jobban hasonlítanak egy négyzet alakúra, mint a mai szélesvásznú 16:9-es szabvány. Amikor ezek a régi műsorok díszítik egy modern 16:9-es TV képernyőjét, nyilvánvalóvá válik az oldalsó fekete csíkok megnyilvánulása, amelyet találóan oszlopdoboznak neveznek. Ez a jelenség aláhúzza a tartalomkészítés fejlődését és az ebből következő adaptációkat, amelyek a zökkenőmentes megtekintési élményekhez szükségesek a korszakokon át.
Melyek a tartalom leggyakoribb képarányai?
- A 4:3- as képarány a régi tévéműsorokra jellemző, elsősorban a 2000-es évek közepe előtt készültek.
- A 16:9-es képarány a modern tévéműsorok és adások szabványává vált.
- A 21:9-es képarány az elterjedt szabvány a színházi filmeknél.
Érdemes megjegyezni, hogy a Samsung és az LG 2014-2015-ös próbálkozásai ellenére az ultraszéles tévéket továbbra is elérhetővé kell tenni a mai piacon. A tartalom hiánya és a minőséggel kapcsolatos aggodalmak kulcsfontosságú tényezők voltak, amelyek hozzájárultak e törekvések kudarcához. Bár ultraszéles méretű monitorok is rendelkezésre állnak, az ultraszéles látószögű tévék hiánya a belátható jövőben megváltozhat, ahogy az iparág feltárja a moziélmény közvetlen nappaliba juttatásának lehetőségeit.
A képarány megértése
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a tartalom hogyan jelenne meg a különböző TV-ken, különböző képarányokkal. Segítene megérteni, hogyan néznek ki a különböző típusú tartalmak a tévén.
Ha a tartalom és a TV-készülék képaránya eltér, úgy tűnik, hogy a fekete sávok alkalmazkodnak a térbeli inkongruenciához – a tájolásuk, akár függőleges, akár vízszintes, az eltérés természetétől függ.
Amikor a tartalom meghaladja a képernyő szélességét, vízszintes fekete sávok jelennek meg felül és alul. Ellenkező esetben, ha a tartalom meghaladja a TV-képernyő magasságát, fekete sávok jelennek meg az oldalakon – ezt a jelenséget általában pillérdoboznak nevezik. Ez különösen akkor figyelhető meg, ha régebbi, 4:3-as képarányú műsorokat néz egy kortárs 16:9-es tévén.
A tájolástól függetlenül ezeknek a fekete sávoknak a célja továbbra is egyedülálló: a képkivágás vagy torzulás elleni védelem. Az eltérő képarányok mellett elengedhetetlen a vizuális integritás megőrzése.
Lényeges példa az a lehetséges torzítás, amelyet akkor figyeltek meg, ha szabványos felbontású (SD) adásokat néznek egy modern tévékészüléken, a választott képarány beállítása nélkül.
16:9 képarány vs 21:9 képarány
A 21:9-es és 16:9-es képarányok kiemelkedőek a mai tartalomban, és mindegyik más-más célt szolgál a moziban és a streaming műsorokban.
Amint azt korábban említettük, a 16:9 a szabvány a műsorok és adások streameléséhez, amely kompatibilis a modern televíziós kijelzőkkel. A mozikban a 21:9 az uralkodó formátum, amely szélesvásznú megtekintést biztosít, kivéve az IMAX-ot, amely 14:10 arányt használ.
A hatás értékelése érdekében a mellékelt illusztrációk bemutatják az ultraszéles tartalom 16:9-es tévén való megtekintésének térbeli következményeit. Ezek a grafikonok szemléltetik a fekete sávok jelenlétét, és számszerűsítik a képernyő méretének eltérését, különösen átlósan.
A képarány eltérésének hatása szembetűnő, ha nagyobb képernyőméretről van szó, például egy 75 hüvelykes tévéről. 75 hüvelykes, 16:9-es képarányú tévén filmes tartalmat nézni gyakorlatilag ugyanaz, mint egy 65 hüvelykes tévén. A képarány eltéréséből adódó eltérés a képernyő méretében közel 10 hüvelykes látszólagos csökkenést eredményez.
Ez a megfigyelés nemcsak a hagyományos tévékre terjeszthető ki, hanem a játékmonitorokra is, ahol az ultraszéles képarányok, például a 21:9 elterjedt. Például, ha 16:9-es tartalmat néz meg egy 32 hüvelykes 21:9-es monitoron, a tényleges képernyőméret a 28 hüvelykes monitorhoz hasonló méretre csökken, ami észrevehető 12%-os csökkenést jelent.
Ez a pragmatikus következtetés óva int az ultraszéles monitorok használatától, kivéve ha azok elsődleges célja egybeesik a játékpreferenciákkal. Tartalomfogyasztás esetén, különösen az olyan platformokon, mint a Netflix, a képernyő méretének észrevehető csökkenése kényelmetlen lehet. Nem ajánlott 21:9-es képarányú monitort vásárolni, ha a néző kizárólag a filmezést részesíti előnyben.
Hogyan lehet megszabadulni a fekete sávoktól?
Tudom, hogy a fekete sávok bosszantóak lehetnek. De nincs varázslatos módja annak, hogy megszabaduljunk tőlük. Technikailag három fő kezelési mód lehet. De először nézd meg ezt a képet; ez egy 4:3-as képkocka az eredeti Tom & Jerry-től.
És most képzeljük el, hogy van egy 16:9-es tévénk, és azt szeretnénk, hogy a kép fekete sávok nélkül illeszkedjen a képernyőhöz.
- Nyújtás . Ezt nem ajánlom; semmilyen szolgáltatást soha nem használnak így. Csak mechanikusan bántja a képet, hogy illeszkedjen a tévé képernyőjére. Amint azt talán érti, ha az eredeti kép 4:3, akkor torzulna, ha 16:9-re nyújtják. Ez így néz ki (és képzelheti, mit érzett anyám).
Ez az opció véleményem szerint nem túl jó, mert torzítja a képet, és irreálissá és rossz néznivalóvá teszi.
- Egyszerű vágás . Ily módon a kép le van vágva a fekete sávok eltávolítása érdekében, így a kép kevesebb tartalomra fér bele.
Ez az opció nem torzítja a képet. Azonban levágja, így kevesebb képet fog látni, mint az eredetiben.
- Nagyítás + vágás . Ily módon a kép megkarcolódik, majd levágható a terület csökkentése érdekében.
Így kevésbé lesz levágva a kép, de maga a kép kissé torz lesz.
De ha ki akarja próbálni, itt van a táblázat a megfelelő beállításokkal a 4 legnépszerűbb TV-márkához, mivel ezeket más-más névvel látják el:
| tévé Márka | Nyújtás | Vágás | Vágás+nyújtás |
| Sony | Teljes | Zoomolás | Széles zoom |
| Samsung | Képernyőhöz igazítva | Nagyítás/Pozíció | Egyik sem |
| LG | 16:9 | Minden irányú zoom | Függőleges zoom |
| TCL | Nyújtsd | Zoomolás | Normál |
Remastered tartalom és képarány
A remastering a régi médiatartalmakat, általában a filmeket javítja, a modern rendszerek minőségének javítása érdekében. Ez gyakran a képarány változásával, valamint a televíziós és filmes kép- és hangminőség javulásával jár.
Történelmileg sok tévéműsort és filmet 4:3-as képaránnyal forgattak, amely szabvány a CRT (katódsugárcsöves) tévék korszakában. A 16:9-es szélesvásznú szabványra való áttérés miatt azonban ezeknek a régebbi műsoroknak és filmeknek a modern képernyőkön való megtekintése pillérdobozba helyezhető, ahol fekete sávok jelennek meg a kép mindkét oldalán.
A remastering lehetőséget ad arra, hogy ezt a régebbi tartalmat a modern megtekintési szabványokhoz igazítsuk. A remastering folyamat során az eredetileg 4:3 arányban forgatott tartalom 16:9-re átkeretezhető. Ez magában foglalja az egyes jelenetek gondos újrakomponálását, hogy a fontos elemek az új kerethatárokon belül maradjanak. Az eredmény a film vagy tévéműsor egy olyan változata, amely teljes képernyőn megtekinthető egy modern tévén anélkül, hogy a fekete sávok elterelnék a figyelmét.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a folyamat néha problémákhoz vezethet, mivel kivághatja az eredeti kép olyan részeit, amelyeket nem szántak látni. Például azok a mikrofonok, kellékek vagy díszletélek, amelyek a 4:3-as verzióban eredetileg a kereten kívül voltak, láthatók lehetnek a 16:9-es verzióban.
Remek példa erre a FRIENDS show, 16:9-re és HD minőségre remasterálva.
Ha az AI az állványon van, ez a folyamat egyre könnyebbé válik, így több régi filmet és műsort lehetne újradolgozni. Arra számíthatunk, hogy a tévék mesterséges intelligenciával működő beállításokat is tartalmaznak, hogy a tartalom hamarosan újra megjelenjen a képernyőn, amikor a tartalmat nem csak levágják, hanem javítják is, hogy úgy nézzen ki, mint egy 16:9-es filmfelvétel.
Az ultraszéles képernyős tévék nem mentesek a kihívásoktól. A legtöbb TV adás és streaming szolgáltatás továbbra is megfelel a 16:9 szabványnak. Ha ezeket a műsorokat 21:9-es tévén nézi, a képernyő mindkét oldalán függőleges fekete sávok jelenhetnek meg, hacsak a tartalom nincs megnyújtva vagy levágva (mint a cikk elején látható ábrán).
Összegezve ezt
- A 4:3 nagyrészt örökölt szabványnak számít, esetenként konkrét rendezői víziókhoz alkalmazzák, például a Snydercut-hoz hasonló esetek.
- A 16:9 a vitathatatlan iparági szabvány, amely elterjedt a legtöbb tévében, monitorban (becslések szerint közel 95%), valamint a modern tartalomban különféle médiumokban, beleértve a TV-műsorokat, közvetítéseket, a YouTube-ot és más médiákat.
- A 21:9 , amelyet mozis formátumként ismernek el, és a játékmonitorok is alkalmazzák, a legtöbb tévében kifejezetten hiányzik. Egy előrejelzés azonban azt sugallja, hogy az elkövetkező néhány évben az ilyen tévék hamarosan megjelennek a piacon, aminek oka az az indoklás, hogy egy magával ragadóbb filmnézési élményre vágyó közönséget kell kielégíteni.
A 21:9-es TV-k potenciális növekedése ellenére várhatóan elterjedt lesz. Ezt a kivetítést alátámasztja az általuk támasztott kompromisszum, különösen a feltűnő függőleges fekete sávok formájában, amelyek, mint látható, a képernyő méretének akár 12%-át is felhasználhatják. Miközben fokozott moziélményt kínálnak, a tartalomfogyasztásra gyakorolt gyakorlati következmények korlátozhatják széleskörű vonzerejüket, megerősítve a 16:9-es képarány, mint uralkodó iparági szabvány dominanciáját.
