A n\u00e9pszer\u0171 r\u00e1di\u00f3technikai szakirodalomban, valamint az elektronikus \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k le\u00edr\u00e1s\u00e1ban gyakran haszn\u00e1lj\u00e1k a decibel (dB) m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9get. Nem mindenki \u00e9rti azonban teljesen, hogy ez mit jelent.<\/p>\n\n\n\n
Az elektronika tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa sor\u00e1n a kezd\u0151 r\u00e1di\u00f3amat\u0151r olyan abszol\u00fat m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gekhez szokott hozz\u00e1, mint az amper (\u00e1ram), a Volt (fesz\u00fclts\u00e9g \u00e9s EMF), az Ohm (elektromos ellen\u00e1ll\u00e1s) \u00e9s sok m\u00e1s, amelyek egy adott elektromos param\u00e9ter (kapacit\u00e1s, induktivit\u00e1s, frekvencia) sz\u00e1mszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1lnak.<\/p>\n\n\n\n
Egy kezd\u0151 r\u00e1di\u00f3amat\u0151rnek \u00e1ltal\u00e1ban nem t\u00fal neh\u00e9z kital\u00e1lni, hogy mi az amper vagy a volt. Egy\u00e9rtelm\u0171, hogy egy elektromos param\u00e9terr\u0151l vagy mennyis\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, amit m\u00e9rni kell. Van egy kezdeti referenciaszint, ami az alap\u00e9rtelmezett ennek a m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gnek a megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban. Van egy konvenci\u00f3 erre a param\u00e9terre vagy mennyis\u00e9gre (A, V). Val\u00f3ban, amint elolvassa a 12 V feliratot, meg\u00e9rti, hogy ez egy olyan fesz\u00fclts\u00e9gre utal, amely hasonl\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul egy aut\u00f3 akkumul\u00e1tor\u00e1nak fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n
Amint azonban p\u00e9ld\u00e1ul azt \u00edrja, hogy a fesz\u00fclts\u00e9g 3 dB-lel n\u0151tt, vagy a jelteljes\u00edtm\u00e9ny 10 dBm, sokan \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1llnak a dolog el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n
Nos, a k\u00f6vetkez\u0151ket kell tudnod a decibelekr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9rdemes r\u00f6gt\u00f6n tiszt\u00e1zni, hogy a bels \u00e9s a decibel nem m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gek. Nem m\u00e9r\u00e9sek eredm\u00e9nye. A decibel egy olyan \u00e9rt\u00e9k, amely megmutatja, hogy egy adott param\u00e9ter mennyit\/h\u00e1nyszor v\u00e1ltozott. M\u00e1s sz\u00f3val, a bel vagy a decibel egy relat\u00edv \u00e9rt\u00e9k, amelyet ugyanazon param\u00e9ter k\u00e9t m\u00e9r\u00e9s\u00e9nek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1val sz\u00e1m\u00edtanak ki.<\/p>\n\n\n\n
Most pedig, ami a Belt \u00e9s a Decibeleket illeti. A defin\u00edci\u00f3kat tekintve a Bel k\u00e9t mennyis\u00e9g ar\u00e1ny\u00e1nak tizedes logaritmusa. B\u00e1rmilyen k\u00e9t mennyis\u00e9g. Teljes\u00edtm\u00e9ny, fesz\u00fclts\u00e9g, hangteljes\u00edtm\u00e9ny, frekvencia stb. Haszn\u00e1ljunk egy p\u00e9ld\u00e1t. Meg kell \u00e9rtenie, hogy mit ad ki a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k, amikor megv\u00e1ltoztatja a bemeneti param\u00e9tereket. Kiv\u00e1lasztasz valamilyen referenciapontot – az alapot. Ezut\u00e1n megv\u00e1ltoztatj\u00e1k a param\u00e9tert, megm\u00e9rik az eredm\u00e9nyt, elosztj\u00e1k a „b\u00e1zissal”, \u00e9s kivonj\u00e1k a tizedes logaritmust. Az eredm\u00e9nyt decibelben kapja meg. Teh\u00e1t megm\u00e9rik a param\u00e9tereket, \u00fajrasz\u00e1molj\u00e1k \u0151ket decibelben, \u00e9s f\u00fcgg\u0151s\u00e9geket \u00e9p\u00edtenek fel.<\/p>\n\n\n\n
Minden hang olyan hull\u00e1m, amely egy rugalmas k\u00f6zegben, p\u00e9ld\u00e1ul a leveg\u0151ben terjed. A hull\u00e1mokat rezg\u0151 testek hozz\u00e1k l\u00e9tre, \u00e9s azokb\u00f3l minden ir\u00e1nyba terjednek, mechanikai energi\u00e1t hordozva. Ez az energia az, ami rezg\u00e9sbe hozza a f\u00fcl\u00fcnk dobh\u00e1rty\u00e1j\u00e1t vagy egy mikrofon membr\u00e1nj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A zajm\u00e9r\u0151 els\u0151sorban egy mikrofon. Min\u00e9l nagyobb a hull\u00e1m \u00e1ltal sz\u00e1ll\u00edtott energia, ann\u00e1l nagyobb a mikrofon membr\u00e1nj\u00e1nak rezg\u00e9se, \u00e9s ann\u00e1l nagyobb az elektromos \u00e1ram, amely a mikrofonb\u00f3l a vezet\u00e9keken kereszt\u00fcl \u00e1ramlik. Ezt az \u00e1ramot megm\u00e9rhetj\u00fck, \u00e9s ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megtudhatjuk, hogy mekkora volt a hanghull\u00e1m energi\u00e1ja, amely a membr\u00e1n rezg\u00e9s\u00e9t okozta.<\/p>\n\n\n\n
Ha az energia t\u00fal elvont az \u00d6n sz\u00e1m\u00e1ra, akkor k\u00f6zel\u00edts\u00fck meg m\u00e1sk\u00e9pp. Ahelyett, hogy egy ember besz\u00e9lne a szob\u00e1ban egyforma hanger\u0151vel, besz\u00e9ljen t\u00edz ember egyszerre. Term\u00e9szetes, hogy ett\u0151l t\u00edzszer hangosabb lesz a zaj a szob\u00e1ban. Egy fizikus pedig megmondja, hogy t\u00edz ember, aki egyszerre besz\u00e9l, egy emberhez k\u00e9pest t\u00edzszer t\u00f6bb hangenergi\u00e1t hoz l\u00e9tre.<\/p>\n\n\n\n
Az egyik jel 10 decibellel er\u0151sebb („hangosabb”) a m\u00e1sikn\u00e1l, ha az els\u0151 jel energi\u00e1ja 10-szeresen meghaladja a m\u00e1sodik jel energi\u00e1j\u00e1t. A legfontosabb ebben a defin\u00edci\u00f3ban az, hogy k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1mtani m\u0171veletet – az \u00f6sszead\u00e1st \u00e9s a szorz\u00e1st – kapcsolja \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n
Keress\u00fck meg, hogy h\u00e1nyszoros lesz a k\u00e9t jel energi\u00e1ja k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, ha az egyik 30 dB-lel hangosabb, mint a m\u00e1sik. Az els\u0151 jel 10 dB-lel hangosabb lesz, mint a m\u00e1sodik, plusz m\u00e9g 10 dB, plusz m\u00e9g 10 dB. Alkalmazzuk a defin\u00edci\u00f3t, \u00e9s vegy\u00fck \u00e9szre, hogy az els\u0151 jel energi\u00e1ja 10-szerese lesz a m\u00e1sodik jel energi\u00e1j\u00e1nak, majd 10-szerese, majd 10-szerese, majd 10-szerese. Ha azonban valamit h\u00e1romszor egym\u00e1s ut\u00e1n 10-szeres\u00e9re n\u00f6vel\u00fcnk, az azt jelenti, hogy 10 \u00d7 10 \u00d7 10 = 1000-szeres\u00e9re n\u00f6velj\u00fck.<\/p>\n\n\n\n
Ez nem a hang fizikai \u00e9rtelemben vett hi\u00e1nya – ez az a hangszint, amelyn\u00e9l az emberi f\u00fcl m\u00e1r nem hall semmit. A fizikai \u00e9rtelemben vett hang, mint a leveg\u0151 rezg\u00e9se, m\u00e9g mindig ott van, de m\u00e1r nem halljuk, mert t\u00fal gyenge az ember sz\u00e1m\u00e1ra. Ha ezt a hangot 10-szer hangosabb\u00e1 tessz\u00fck, akkor 10 dB lesz, ism\u00e9t 10-szer hangosabb, 20 dB, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Vegy\u00fck \u00e9szre azt is, hogy a hanger\u0151ss\u00e9g a decibel-sk\u00e1l\u00e1n lehet negat\u00edv is – egyszer\u0171en nem fogjuk hallani az ilyen hangokat, b\u00e1r valamilyen \u00e9rz\u00e9kenyebb f\u00fcl vagy fizikai eszk\u00f6z m\u00e9g k\u00e9pes lesz \u00e9rz\u00e9kelni \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n
Ha egy hangos diszk\u00f3ban a hanger\u0151 100 dB, az azt jelenti, hogy 10 000 000 000-szer (t\u00edz nulla) hangosabb, mint a legcsendesebb hang, amit hallani lehet. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hanger\u0151szintekre vonatkoz\u00f3 hozz\u00e1vet\u0151leges \u00e9rt\u00e9keket ez a t\u00e1bl\u00e1zat mutatja. \u00c9rdekes megfigyelni, hogy pszichol\u00f3giailag az emberek ink\u00e1bb a decibeleket \u00e9rz\u00e9kelik, mint a hangenergi\u00e1t: egy hangos \u00e9s egy halk besz\u00e9lget\u00e9s 30 dB-ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, de senki sem fogja \u00fagy \u00e9rezni, hogy a besz\u00e9lget\u00e9s 1000-szer hangosabb.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A n\u00e9pszer\u0171 r\u00e1di\u00f3technikai szakirodalomban, valamint az elektronikus \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k le\u00edr\u00e1s\u00e1ban gyakran haszn\u00e1lj\u00e1k a decibel (dB) m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9get. Nem mindenki \u00e9rti azonban teljesen, hogy ez mit jelent. Mit jelent a decibel Az elektronika tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa sor\u00e1n a kezd\u0151 r\u00e1di\u00f3amat\u0151r olyan abszol\u00fat m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gekhez szokott hozz\u00e1, mint az amper (\u00e1ram), a Volt (fesz\u00fclts\u00e9g \u00e9s EMF), az Ohm (elektromos ellen\u00e1ll\u00e1s) \u00e9s sok […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2834,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"categories":[87],"tags":[],"class_list":{"0":"post-2833","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-technologia"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2833","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2833"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2833\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2835,"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2833\/revisions\/2835"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2834"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2833"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2833"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/global.tab-tv.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2833"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}