Az elmúlt 10–15 évben a „mobil ökoszisztéma” kifejezés egyre elterjedtebbé vált. Mivel az iOS és az Android uralja az okostelefonok piacát, az „Apple ökoszisztéma” és az „Android ökoszisztéma” kifejezéseket ma már széles körben használják a reklámokban, a médiában és a technológiai kiadványokban. Korábban az olyan mobilplatformokat, mint a Windows Mobile vagy a BlackBerry, szintén időnként hasonló módon írták le, bár ezek mára eltűntek a piacról.
Az „ökoszisztéma” szó eredetileg a biológiából származik. A fogalmat az 1930-as években vezették be, és olyan természetes rendszert jelöl, amelyben a növények, az állatok, a mikroorganizmusok és a környezetük kiegyensúlyozott kapcsolatban állnak egymással. Minden elem függ a többitől, ami lehetővé teszi, hogy a rendszer hosszú időn keresztül működjön és megújuljon.
Amikor ezt a meghatározást a mobiltechnológiára alkalmazzuk, a jelentése sokkal kevésbé pontos. Egy okostelefon operációs rendszere, a felhőalapú tárhely, az alkalmazásbolt és a csatlakoztatott eszközök együtt működhetnek, de biológiai értelemben nem alkotnak önfenntartó ökoszisztémát. Ezek különálló technológiák, amelyeket meghatározott feladatok ellátására terveztek.
A „mobil ökoszisztéma” kifejezés azért vált népszerűvé, mert tágabbnak hangzik, mint az „operációs rendszer” vagy a „szoftverplatform”. Általában olyan termékek és szolgáltatások csoportját jelöli, amelyeket úgy terveztek, hogy együtt működjenek. Ez az elnevezés praktikus, mert kiemeli az eszközök, az alkalmazások és az online szolgáltatások közötti kompatibilitást.
Ugyanezt a logikát követve szinte bármit ökoszisztémának lehetne nevezni. Egy ház például hűtőszekrényből, konyhából, fürdőszobából, fűtésből, elektromos hálózatból és az ott élő emberekből áll. Mindezek az elemek kölcsönhatásban vannak egymással, mégsem nevezzük ezt általában „otthoni ökoszisztémának”. Ugyanez az elv érvényes a mobil eszközökre is.
Valóban léteznek mobil ökoszisztémák?
Szigorúan véve a mobil ökoszisztémák nem léteznek ugyanabban az értelemben, mint a természetes ökoszisztémák. Ami valójában létezik, az az operációs rendszerek, a felhőszolgáltatások, az alkalmazásboltok, a szerverek és az interneten keresztül összekapcsolt eszközök. Ezek a technológiák információt cserélnek, szinkronizálják a beállításokat, és lehetővé teszik, hogy az alkalmazások több eszközön is működjenek.
Ezen összetevők mindegyike saját feladatot lát el, és önállóan is létezhet. Együttműködésük szoftvereken, kommunikációs szabványokon és hálózati technológiákon alapul, nem pedig egy természetes ökoszisztéma működési elvein.
A modern digitális technológiák egyszerűen olyan eszközök, amelyeket azért hoztak létre, hogy kényelmesebbé tegyék a mindennapi életet. A történelem során az emberek folyamatosan lecserélték a régi eszközöket újakra. A gyertyákat felváltotta az elektromos világítás, az íjakat a lőfegyverek, a lovakat pedig nagyrészt az autók és a vasutak. Ahogy a technológia tovább fejlődik, a mai operációs rendszereket és online szolgáltatásokat is új megoldások válthatják fel.
Ezért a „mobil ökoszisztéma” kifejezést célszerű úgy értelmezni, mint az iparágban és a marketingben használt gyakorlati fogalmat, amely kompatibilis eszközök és szolgáltatások csoportját írja le, nem pedig valódi ökoszisztémát a szó tudományos értelmébe
